Mátra hegy 2009

Kiváló évjáratok csak alkalomadtán születhetnek. Minden évtizedben két-három, ha akad. Ritka szerencse tehát, jól meg kell fogni a lábát. Kell hozzá egy megfelelő talaj, amely, bár adottnak tűnik, mégsem minden évben nyújtja ugyanazt, hiszen befolyásolja példának okáért a következő tényező, az időjárás. Ami ugye lehet szeles, hűvös, napos, száraz, egyszóval kiszámíthatatlan. Ennél már csak egy szubjektívebb szereplő akad a felsorolásban: az ember. Na, róla aztán tényleg órákig lehetne beszélni. Gondolkodhatnánk tehetségéről, szakmai felkészültségéről, szorgalmáról és az ezeket befolyásolni képes ezer meg ezer apró szösszenetről, tehát magáról az életről. Nos, ha a fentiek mind egybevágnak, akkor az az óbudai álmoskönyvek szerint is csak a következőket jelentheti:...

Itt valószínűleg a legtöbben azt várták volna, hogy felsorolom a legjobb tokaji, villányi, egri, esetleg Bordeaux-i, Montalcino-i vagy Rajna-völgyi borok annusait, pedig eszem ágában sem lett volna rideg számokkal untatni a kedves olvasót. Sőt, még csak nem is a borokról írtam bevezetőmben. Amennyiben jobban átgondoljuk a fenti sorokat, úgy az bármilyen kultúrnövényről, elvontabb értelemben pedig jóformán az összes emberi viselkedésről, cselekedetről szólhat.

Jelen esetben mondjuk a Kékes Csúcsfutásról. A pálya igazi Grand Cru-ha már a boroknál tartottunk, a hazai rendezésű hegyi versenyek között valószínűleg keresve sem találni ennél komolyabb emelkedőkkel tarkított 11,7 kilométert. A Mátrafüred-Muzsla-völgy-Sástó-Károly-kilátó-Mátraháza-Szanatórium-Mátraháza-Nagyhalál-Kishalál-Jávoros-forrás-Déli sípálya-Kékes-tető útvonal Füredtől Mátraházáig 380 majd onnan Kékestetőig további 291 métert emelkedik, így az első nyolc kilométeren közel 5, az utolsó bő 3,5 kilométeren pedig majd 10 %-os szintemelkedést kell leküzdenie az erre vállalkozóknak.

Az útvonal teljes hosszán tölgy, bükk, kőris és nyárerdők, mogyoró, galagonya, málna és kökénybokrok tarkítják a tájképet, bennük pedig szarvasok, muflonok, vaddisznók, vadmacskák, borzok, császármadarak, erdei szalonkák, foglyok keresik menedéküket a már ide is betolakodott civilizáció elől. A fák között nem csak a vadvilág, de a történelem is megbújik, számos nagy család - mint az Abák, Rátoldok, Rozgonyiak, Báthoryak, Rákócziak, Tökölyek, Forgáchok, Hallerek, Rhédeiek, Almássyak, Károlyiak, Orczyak - kötődött országunk ezen vidékéhez. E nemzetségek jónéhány helyen otthagyták kezük nyomát, nélkülük ma nem láthatnánk az Ágas, a Bene, a debrői, a siroki erősségeket, Oroszlán-és Szarvaskő várát és a gyöngyösi Orczy kastélyt sem. Nem láthatnánk ezeket a jó palócok és tót atyafiak nélkül sem, akik szintén szerves részei a Mátra népének.

Mindezek után úgy hiszem, a jó "talaj" adott volt. Lássuk tehát az ezt megújító időjárást. Idén erre sem lehetett panaszunk, úgyszólván tökéletes futóidő fogadott - igaz néha a szél is beleszólt a történetbe, ám egyszer elölről, másszor pedig hátulról, tehát összességében ez is rendben volt. Már csak mi hiányoztunk. Illetve egyáltalán nem hiányoztunk, hiszen városunkat ez évben is heten képviseltük; név szerint Nagy Enikő (aki második böszörményi nőként tette meg a Mátrafüred-Kékestető távot, mármint futva, és nem mellesleg 1:11:29-es idővel), Mezei Gergő László (1:02:32), Andirkó László (1:03:42), Forgács Imre (1:07:30), Molnár Zoltán (1:07:40), Rozs Péter (1:08:40) és Kacsó Márton (1:19:38) - zárójelben a célidőkkel. Azt hiszem, hogy ezek az eredmények magukért beszélnek, és nyugodtan állíthatom, hogy az emberi tényező is jelesre vizsgázott.

Hanák Kolos - akiben méltán tisztelhetjük a mátrai cserkészet, turistamozgalom atyját - bizonyosan büszke lenne, hogy ma is oly sokan élnek ebben az országban, akiknek fontos a mozgás, a természet szeretete, és az aktív kikapcsolódást választják pihenésül. Büszke lenne arra is, hogy ezek az emberek valamilyen formában a természethez fordulnak, hiszen rájönnek, hogy csak itt ismerhetik meg igazán határaikat, itt, ahol fontos a közeg, fontos a változás és fontos maga az egyén is. Itt találkozhatnak igazán olyan helyzetekkel, ahol átgondolhatják, és végső soron megoldhatják az egyes problémákat, mindezt azért, hogy végül a megfelelő döntéseket hozzák meg. Mert csak így születhetnek kiváló évjáratok. Akinek kétségei támadtak, annak elmondhatom: az idei is ilyen volt.

Andirkó László