Kassai maratonjárat ...

Most, idő múltával, elcsodálkozom, miért is mentem? - teszi fel a kérdést a kassai születésű Márai Sándor a Kassai őrjárat című műve elején. Idén a Böszörményi Körútfutók SE 6 versenyzője kérdés nélkül indult útnak az európai maraton szülővárosába, hogy miért is ...?

Nem másért, mint hogy 2008. október 5-én tiszteletüket tegyék a nagy hagyományokra visszatekintő kassai Béke Maratonon. Tisztelet már csak azért is illeti, hiszen kontinensünkön itt rendezték meg először az utcai maratonfutó versenyt 1924-ben, így idén már a 85. alkalommal lobbant fel a láng a város szívében felállított maratoni emlékmű kandalláberében.

A csapat szombaton érkezett meg a verseny helyszínére, ahol a regisztrációt hangulatos tészta party követte. Itt a sok lelkes versenyző arcáról a bizakodás mosolyát csak a szakadó eső próbálta lemosni több-kevesebb sikerrel, de látszott szemükben a remény, hogy holnap szebb, napsütéses napra ébredünk.

A remény végül most sem halt meg. Vasárnap esőmentes, napos, igaz kissé szeles időre virradt a csapat. A jubileumi korszakához érkező versenyen szép számmal jelentek meg a maratoni, félmaratoni futók mellett a minimaratonosok és a handbike-osok is. Ez utóbbiak indultak legkorábban, majd őket követte a 10:00 órakor rajtoló futók tömege, amely az egykori Csermely patak mintájára hömpölygött a főutcán és vált ketté a szigetet alkotó Szent Mihály-temetőkápolna, Szent Erzsébet-dóm és az Állami Színház körül. Végül a Szeplőtelen Szűz-szobránál egyesült és elhagyta a szurkolókkal ellepett belvárost. A táv során a futók nagy versenyt vívtak az egymást követő patetikus, önálló történelmet mesélő épületek lenyűgöző látványa mellett az erős széllel is.

A tömeget a hazaiakon kívül számos kenyai, olasz, lengyel és magyar futó színesítette. De kétségtelen a szlovákok egyik legnagyobb favoritja Mikulas Dzurinda, az egykori szlovák miniszterelnök volt. A böszörményi csapat több tagjának volt szerencséje a felé áradó szurkolói ovációban megfürödni és e frissítő permettől erőre kapva, továbbhaladni.

A klasszikus távon az egyesületünk képviseletében Csontos Tibor és Rozs Péter rajtolt a 705 fős mezőnyben. Míg a félmaraton futók között Forgács Imre, Hajdu Sándor és Varga László indultak útnak. A nők versenyében Nagy Enikő képviselte városunkat.

Idén az etióp Yirdawe Dejene (2:10:51) neve került fel a maratoni emlékmű márványoszlopának 85. sorába. Míg a nőknél a kenyai Chelimo Selina (2:34:23) neve, igaz csak a 29. sorba. Ennek oka, hogy a nők csak 1980 óta vesznek részt ezen a megmérettetésen.

A nagy szél és a változékony időjárás ellenére kiváló eredmények születtek mindkét távon. A klasszikus maratoni távot Csontos Tibor 3:05:05 alatt, összesítésben a 82., a 40 évesek korosztályában pedig 28. helyezettként abszolválta. Míg Rozs Péter 3:34:23-as időeredménnyel futott be összesítésben a 269. helyen. A félmaratonisták versenyében Nagy Enikő egyéni legjobb idejével (1:38:05) a 133 fős női mezőnyben 10. helyezettként ért célba. A férfiaknál pedig Forgács Imre 1:42:25-ös, illetve Hajdú Sándor 1:49:44-es idővel hagyta maga mögött a 21097,5 méteres távot. Varga László kiváló eredménnyel (1:51:06) teljesítette első félmaratonját.

A bevezetőben idézett kérdésre az író csak a könyv záró soraiban ad egyértelmű választ, ami ekképp szól. "Mit is akartál itt, e csonka napon és rövid éjszakán?... Emlékezni és megérteni valamit. Az emlékek elédléptek és megérintettek; a megértés és kifejezés most már a te dolgod. Az álom bűvölete elillant az életből, egyedül vagy. Ne érzelegj, szereped van: teljesítsd, mint társaid hidegen és nyugodtan kötelességedet." A sorok kapcsán világossá válik az olvasó számára, hogy miért is mentünk mi épp Kassára. Nem másért, hisz a futó számára az egyik legnemesebb kifejezési forma a maratoni táv teljesítése. Ezáltal nyer igazolást egész év(tizedes) munkája. A táv során azonban a futó magára van utalva, így a hideg fej és a nyugodtság elengedhetetlen ahhoz, hogy teljesíteni tudja szerepét, a Maratonistát. De megállapítható, hogy ennek a szerepnek a teljesítése az európai maratonok szülővárosában megtisztelő kötelesség, amelynek szívesen tettek eleget idén is futóink.

Nagy Enikő