Üdvözletemet küldöm a Balatonról ...

Így hangzik a nyári képeslapok jellegzetes szlogenje, hisz a magyar tenger még mindig kedvelt nyári úti cél. Azonban csak kevesek ismerik a táj téli arcát és az ebben rejlő különlegességeket. Tavaly meglepetésként ért a Budapesti Sportiroda meghívása, hogy a 22. Plus Budapest Maraton korosztályos dobogósaként részt vehetek jutalomfutásként a 4. Balaton Maratonon és azt követő díjkiosztón. Akkor még a gála volt számomra a maradandóbb élmény, mert a dermesztő hidegben nem éreztem ajándéknak a futást. Idén azonban már a jutalomfutásomra is tudatosan készültem és az időjárás is kedvezően alakult. Így a díjkiosztó már csak hab volt a tortán, hogy miért is?

A Balaton Maraton idei jubileumi versenye a korábbi éveknek megfelelően most is gazdag kínálattal várta a futás téli szerelmeseit. A kétnapos rendezvény november 15-én 10 óra 30-kor vette kezdetét a maratoni táv és a félmaratoni táv első részletének, a harmadmaraton (14 km) teljesítésével majd délután négy órakor folytatódott a megmérettetés a hatodmaratonnal (7 km). A távokat egyéniben és párosban is lehetett vállalni. A szokatlanul napos, kellemes novemberi futóidő másnapra sem múlt el, így az egyéni és páros félmaratonosok szép számmal bővítették ki a kétnapos kihívásra vállalkozók tömegét. A 11 órakor induló félmaratoni távon rekordszámú nevező gyűlt össze.

A startpisztoly a születésnapos Monspart Sarolta kezében sült el. A tömeg a Hotel Aranypart előtt rajtolt el és a város utcáin haladva a Balaton partján tekinthette meg a verseny különlegességét adó magyar tenger sajátos növény-, állat -és látványvilágát. Ezután ismét az utcák aszfaltját koptatta a tömeg, de itt ellenszél nehezítette az előrehaladást. A félmaratoni táv ezen 10 kilométeres kör kétszeri megtétele után érkezett vissza az Aranypart Hotelnél felállított célkapuba. Az esemény különlegességét adta, hogy ez a verseny képezte a 2008. évi Félmaraton Mánia téli, záró versenyét. A célba érkezéskor 292 fő vehette át a mánia aranyfokozatú érmét.

A futást követő díjkiosztón adták át a verseny győzteseinek a jutalmakat. A maratoni távon a nőknél egyéniben Földingné Nagy Judit nyert, míg a férfiaknál Steib Péter. A félmaratoni távon Szabó Gábor és Vajda Zsuzsa diadalmaskodott. A Balaton Maraton díjazottjai után következetek a 23. Nike Félmaraton, majd a 23. Plus Budapest Maraton helyezettjei. Szeptemberben a budapesti félmaratonon a 19-24 éves korosztályban (N3) 1:39:37-essel eredménnyel bronzérmes lettem. A harmadik helyezettnek járó serleget a férfi magyar maratoni csúcstartó Szűcs Csaba adta át. A jutalomfutásnak számító Balaton Maratonon 1:39:54-es idővel a nőknél a 13. helyezést értem el.

A bevezetőben emlegetett hab a tortán azonban a díjkiosztó után volt, hisz először találkoztam civilben a 82 éves Csamangó Ferenccel. Ő is díjazottként vett részt a gálán, mert idén a mindenki Ötvösferi bácsija mögött korosztályos másodikként teljesítette a félmaratoni távot Budapesten. Épp futó tippeket adott a tavaszi Balaton Szupermaraton jövő évi jelöltjeinek, de szívesen szánt némi időt fotózkodásra is. Nem csoda, hisz aki minimum 20 évet letagadhat korából, az bátran és mosolyogva vállalkozik ilyesmire.

A 2008-as év összegzéseként megállapíthatom, hogy idén már ez volt a harmadik alkalom, hogy sikerült az álomhatárként kitűzött 1:40:00-es időeredményen belül futnom. A két hazai versenyen kívül még az októberi kassai futáson 1:38:05-tel értem célba. Ez azért is fontos számomra, mert tavaly szerettem volna elérni ezt, de sajnos nem sikerült egyszer sem. De idén három próbálkozásból háromszor valóra vált a tavalyi álmom, így ismét beigazolódott a mondás miszerint háromszor veri ezt Lúdas Matyi vissza ...

Futókilométerekben gazdag, boldog új évet kíván: Nagy Enikő!

Siófok, 2008. november 16.

Kassai maratonjárat ...

Most, idő múltával, elcsodálkozom, miért is mentem? - teszi fel a kérdést a kassai születésű Márai Sándor a Kassai őrjárat című műve elején. Idén a Böszörményi Körútfutók SE 6 versenyzője kérdés nélkül indult útnak az európai maraton szülővárosába, hogy miért is ...?

Nem másért, mint hogy 2008. október 5-én tiszteletüket tegyék a nagy hagyományokra visszatekintő kassai Béke Maratonon. Tisztelet már csak azért is illeti, hiszen kontinensünkön itt rendezték meg először az utcai maratonfutó versenyt 1924-ben, így idén már a 85. alkalommal lobbant fel a láng a város szívében felállított maratoni emlékmű kandalláberében.

A csapat szombaton érkezett meg a verseny helyszínére, ahol a regisztrációt hangulatos tészta party követte. Itt a sok lelkes versenyző arcáról a bizakodás mosolyát csak a szakadó eső próbálta lemosni több-kevesebb sikerrel, de látszott szemükben a remény, hogy holnap szebb, napsütéses napra ébredünk.

A remény végül most sem halt meg. Vasárnap esőmentes, napos, igaz kissé szeles időre virradt a csapat. A jubileumi korszakához érkező versenyen szép számmal jelentek meg a maratoni, félmaratoni futók mellett a minimaratonosok és a handbike-osok is. Ez utóbbiak indultak legkorábban, majd őket követte a 10:00 órakor rajtoló futók tömege, amely az egykori Csermely patak mintájára hömpölygött a főutcán és vált ketté a szigetet alkotó Szent Mihály-temetőkápolna, Szent Erzsébet-dóm és az Állami Színház körül. Végül a Szeplőtelen Szűz-szobránál egyesült és elhagyta a szurkolókkal ellepett belvárost. A táv során a futók nagy versenyt vívtak az egymást követő patetikus, önálló történelmet mesélő épületek lenyűgöző látványa mellett az erős széllel is.

A tömeget a hazaiakon kívül számos kenyai, olasz, lengyel és magyar futó színesítette. De kétségtelen a szlovákok egyik legnagyobb favoritja Mikulas Dzurinda, az egykori szlovák miniszterelnök volt. A böszörményi csapat több tagjának volt szerencséje a felé áradó szurkolói ovációban megfürödni és e frissítő permettől erőre kapva, továbbhaladni.

A klasszikus távon az egyesületünk képviseletében Csontos Tibor és Rozs Péter rajtolt a 705 fős mezőnyben. Míg a félmaraton futók között Forgács Imre, Hajdu Sándor és Varga László indultak útnak. A nők versenyében Nagy Enikő képviselte városunkat.

Idén az etióp Yirdawe Dejene (2:10:51) neve került fel a maratoni emlékmű márványoszlopának 85. sorába. Míg a nőknél a kenyai Chelimo Selina (2:34:23) neve, igaz csak a 29. sorba. Ennek oka, hogy a nők csak 1980 óta vesznek részt ezen a megmérettetésen.

A nagy szél és a változékony időjárás ellenére kiváló eredmények születtek mindkét távon. A klasszikus maratoni távot Csontos Tibor 3:05:05 alatt, összesítésben a 82., a 40 évesek korosztályában pedig 28. helyezettként abszolválta. Míg Rozs Péter 3:34:23-as időeredménnyel futott be összesítésben a 269. helyen. A félmaratonisták versenyében Nagy Enikő egyéni legjobb idejével (1:38:05) a 133 fős női mezőnyben 10. helyezettként ért célba. A férfiaknál pedig Forgács Imre 1:42:25-ös, illetve Hajdú Sándor 1:49:44-es idővel hagyta maga mögött a 21097,5 méteres távot. Varga László kiváló eredménnyel (1:51:06) teljesítette első félmaratonját.

A bevezetőben idézett kérdésre az író csak a könyv záró soraiban ad egyértelmű választ, ami ekképp szól. "Mit is akartál itt, e csonka napon és rövid éjszakán?... Emlékezni és megérteni valamit. Az emlékek elédléptek és megérintettek; a megértés és kifejezés most már a te dolgod. Az álom bűvölete elillant az életből, egyedül vagy. Ne érzelegj, szereped van: teljesítsd, mint társaid hidegen és nyugodtan kötelességedet." A sorok kapcsán világossá válik az olvasó számára, hogy miért is mentünk mi épp Kassára. Nem másért, hisz a futó számára az egyik legnemesebb kifejezési forma a maratoni táv teljesítése. Ezáltal nyer igazolást egész év(tizedes) munkája. A táv során azonban a futó magára van utalva, így a hideg fej és a nyugodtság elengedhetetlen ahhoz, hogy teljesíteni tudja szerepét, a Maratonistát. De megállapítható, hogy ennek a szerepnek a teljesítése az európai maratonok szülővárosában megtisztelő kötelesség, amelynek szívesen tettek eleget idén is futóink.

Nagy Enikő